A törvény módosítása kiterjed a biztosító fióktelep általános képviselőjére is: felsőfokú végzettség és minimum 5 éves biztosítási, vagy az állami pénzügyekben szerzett gyakorlat szükséges ezen munkakör betöltéséhez.
Csődeljárás sem indulhat a főcímben megemlített esetek során: ilyenkor csak felszámolást kezdeményezhetnek, más néven vagyonelszámolási eljárást, és a csődtörvényt kell erre is alkalmazni. A MÁV ÁBE csődje esetéből kiindulva módosítottak a törvényen, mert az volt a legnagyobb probléma, hogy nem vonatkozott semmilyen szabály sem a felszámolásra.
A szeptember elsejével módosított törvény további változtatásra szorul: a pozícióelzáró nettósítására vonatkozó keretmegállapodással kapcsolatosan. Biztosítékokat kötnek az exportáló cégek a pénzintézetekkel keretmegállapodás alapján tőzsdén kívüli határidős ügyleteire. Így az ebből eredő feltételeket és tartozásokat egyetlen tartozássá lehet alakítani.
Az állami kamattámogatású hitelek esetében 15 nappal a hatályba lépés előtt kell a változást közzé tenni, illetve erről az ügyfelet e-mailben értesíteni.
Az új kgfb törvény csak a jövő év első napjától él,mégis módosítja a törvényjavaslat több stádiumát: amennyiben az ügyfél nem fizet, a késedelem 30. napjának a lejárta előtt a biztosító felszólítja, hogy az eredeti határidőn túli 45. napig legkésőbb fizesse be a díjat- ennek elmulasztása esetében a biztosítás ez eredeti fizetési határidőtől számított 60. napon megszűnik.
Az is az újítások közé tartozik, miszerint a biztosítónak kötelessége értesítenie a közlekedési hatóságot arról, ha úgy ítélik meg a kárrendezés során, hogy a gépjármű forgalomba helyezése veszélyes helyzeteket produkálna. |
